~ Chapter Five ~

Helló :)
Olyan álmos vagyok... De be kapcsoltam azért a gépet, hogy feltegyem a részt xD

- El kell menned? - kérdeztem, miután letette a telefont.
- Igen, de te is jössz – mondta vidáman.
- Szuper. Na, és hova megyünk?

- Koncertre – válaszolta Juliette.

- Milyen koncertre? - kérdeztem kíváncsian.
- Egy általam szervezett koncertre – mosolygott.
- De ki lép fel??? - faggattam.
- Majd megtudod.
Óóóó. A kis gonosz xD. Annyira kíváncsi vagyok, hogy az nem igaz :D. Áááá érjünk már oda! - gondoltam, mikor már a kocsiban ültünk.

- OMG – mondtam, amikor megérkeztünk.
Egy hatalmas nagy aréna előtt álltunk meg. A neve, Bercy Sportcsarnok. Giga mega hiper szuper hatalmas xD, ráadásul akkora tömeg állt sorba a bejáratnál, hogy én annyi embert egy helyen még sose láttam. Voltak vagy 100.000-en :). Mind visító tinilányok. Ezt most úgy mondom, mintha én nem egy lennék közülük :D.

Szerencsére nem kellett végigállni a sort. Mivel Juliette a szervező, ezért mi a hátsó ajtón menntünk be. #édesélet xD. Bárcsak minden ilyen könnyen menne.

Odabent nagyon ismerős embereket láttam. Volt egy nagydarab biztonságiőrre hasonlító emberke, és volt egy szőke kislány is. Biztos voltam benne, hogy láttam már őket valahol... Na, de hol?

Ezen gondolkodtam, egészen addig, amíg egy szőke srác rohant el mellettem, a kezében egy rakás kajával. Egyből felismertem. Ő volt Niall Horan. De, ha őt itt van, akkor itt a One Direction. Akkor ez egy One Direction koncert.
Azon nyomban ugrálni kezdtem, és befogtam a számat, hogy ne sikítozzak. Amikor kicsit lenyugodtam, odarohantam Juliette-hez, aki éppen azzal a nagydarab emberkével beszélgetett. Mostmár őt is felismertem, ő Paul, a fiúk menedzsere. Akkor az a szőke kislány pedig Lux volt :)
- Juliette, ez most tényleg egy One Direction koncert, vagy csak álmodom? - kiabáltam neki angolul.
- Nem értem – mondta franciául.

 Elismételtem neki franciául is, mire csak bólintott. Láttam rajta, hogy van valami probléma.

- Valami baj van?
- Hát... igen – mondta szomorkásan.
- Mondd el, hidd el jobb lesz – bíztattam.
- Oké. Szóval... Mindent szuperül megszerveztem, de egy dologra nem gondoltam...

- És mégis mire?

- A közönség nem fogja érteni, amit a srácok mondanak. Hogy lehetek olyan hülye, hogy erre nem gondoltam?

(Megjegyzés: lehet, hogy a koncerteken nincs ilyen emberke, de itt most lesz xD)

- Nyugodj meg, nem vagy hülye. Mindenki követhet el hibákat. Amúgy meg van egy jó ötletem, hogyan oldjuk meg a problémát – mosolyogtam.
- Mégis hogyan? - kérdezte Juliette.
- Itt vagyok én – láttam rajta, hogy nem érti, így el kezdtem neki magyarázni. - Felsőfokon beszélem az angolt és a franciát, szóval én tudnék fordítani.

- Mit csinálnék én nélküled? - ugrott a nyakamba. - Te vagy a koncert megmentője.
- Jajj, ne túlozz! - mondtam nevetve.
Megmutatta, hogy hova kell mennem, és elmagyarázta, hogy mit kell csinálnom :). Én fogom felkomferálni (vagy hogy kell leírni xD) a One Directiont. Ez életem legszebb napja.

Egy szemüveges emberke szólt, hogy kezdhetek. Nyeltem egy nagyot, majd bekapcsoltam a mikrofont.
- Sziasztok :). Üdvözlök mindenkit a ma esti koncerten. Az én nevem Olivia, és én fogok nektek fordítani. Na ennyi elég is rólam, hiszen nem azért jöttetek, hogy engem hallgassatok – nevettem. - Itt is van akikre vártatok. Fogadjátok sok szeretettel a One Directiont!

Az összes néző sikítani kezdett, mondjuk meg tudom őket érteni.

- Helló Directionerek! Örülünk, hogy ennyien eljöttetek. - mondta Louis. - Most pedig nagy tapsot Oliviának, aki megmentette a koncertet.
- Köszi Louis – köszöntem meg, majd lefordítottam amit mondott :).

Váááááááá. Tudja a nevemet :). Ez olyan szupiiiiiiiii xD.

Elénekelték az összes dalukat a Take Me Home albumról. És még ráadásként a Red Nose Day alkalmából készített új dalukat is. Az én személyes kedvencem a One Way Or Another volt :), ugyanis az a kedvenc zeném.

- Örülünk, hogy eljöttetek. Szeretünk titeket. Sziasztok – köszönt el Harry, majd levonultak a színpadról. Húú, de hamar elrepült az idő. Mintha csak most kezdték volna a koncertet, és már váge is.

Hirtelen Juliette rohant be a szobába, ahol voltam.

- Ügyes voltál, Csajszi :) - ugrott a nyakamba. - Most pedig gyere velem. Találkozhatsz a fiúkkal.
- Hogy mi? - kérdeztem totál döbbenten. - Ez most tök komoly? Úristen.

Csörgött a telóm, így felkellett vennem.
- Halló? - kérdeztem boldogan és franciául.
- Olivia, te vagy az? - kérdezte Anne.
- Ja, bocsi, igen én vagyok. Miért hívsz?
- Sikerült jegyet foglalnom a következő gépre, ami egy óra mulva indul. Vissza kellene jönnöd minnél hamarabb...

Na én megyek alszok xD Nem akarok a gép ekőtt bealudni :D Holnap lehet kicsit későn jön a rész, mert infó versenyre megyek és utána tuti fáradt leszek
Jó éjt ;)