~ Chapter Eighteen ~

Itt az új rész :) A sok suliügy miatt mostanában nem nagyon tudtam hozni a részeket. És még ott a verébtábor meg minden xD

ohhh ez a kép :3

- Zayn! Felelsz, vagy mersz?

- Merek.

- Sétálj végig a folyosón, méghozzá felpucéran – vigyorgott gonoszan Harry.

Zayn levette a pulcsiját, majd a pólóját, és elindult kifelé.
- Ha most komolyan megcsinálja a feladatot, akkor én fejenállok xD.

- Kezdhetsz bemelegíteni, hidd el, ő simán megcsinálja – mondta Niall.

Feltápászkodtam az ágyról, és elindultam az ajtóhoz. Erről nem akartam lemaradni. Bűn kihagyni egy ilyet xD.

Zayn teljesen természetesen megindult a folyosón. Nem zavartatta magát. Mindenki őt nézte, de mégis természetesen viselkedett. Úgy, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga :DD.

Megint rámjött a röhögés, mert a folyosó közepén megállt, és elkezdett táncolni a rádióból szóló Gangnam Style-ra xD.

A fiúk rögtön csatlakoztak hozzá xD. Na ilyet se sűrűn látni, hogy az 1D egy kórházi folyosón Gangnam Style-ozik :DD. A szám végére totál fáradtan vánszorogtak be a kórterembe. A folyosón lévő emberkék is folytatták a dolgukat.

- Na akkor mutasd azt a fejenállást – mondta Zayn.

- Most nem tudom megcsinálni.

- Én nem hiszem el, hogy meg tudod csinálni – mondta Harry.

- Van róla képem – kaptam észbe. Gyorsan előkerestem a telóm képgalériában, és már mutattam volna meg, de láttam, hogy a képen épp fel, vagyis lecsúszott a pólóm. A barátnőm is pont jókor tud fotózni xD.

- Na mutiiiii! - mondta Lou.

- Nem-nem! - válaszoltam.

Sunyin összenéztek, majd elindultak felém. Tudtam, hogy a telefonomra pályáznak.

Gyorsan felugrottam az ágyra, és bebújtam a takaró alá. Hirtelen valaki elkezdett csikizni. Sikítozva röhögtem xD /Jó szokásom xD/.

Egyszer csak az orvos lépett be a szobába. Mindenki megdermedt.

- Hát itt meg mi folyik? - vonta fel a szemöldökét.

- Hát mi csak... - kezdte Harry.

- ELvagyunk – vágtam rá.

- Értem. Nos.. van egy jó hírem – mondta az orvos.

- Úúúú mi az? - kérdeztem kíváncsian.

- Holnap még elvégzünk pár vizsgálatot, és utána elhagyhatod a kórházat.

- Szupeeeeer! - könnyebbültem meg. Valahogy a kórház olyan lehangoló. Mondjuk, ha 5 ilyen dilissel töltöd az időket, akkor nem xD.

Az orvos már éppen az ajtóban volt, de visszafordult, és így szólt:
- Amúgy a sikítozásodat a folyosó végén is tisztán hallani.

Teljesen elvörösödtem. Ciki xD. Amúgy jó nagyot tudok akkor sikítani. Csoda, hogy a fiúk nem süketültek meg tőlem. Az kéne még. Akkor tuti, hogy az összes Directioner rám támadna xD.

Eszembe jutott, hogy talán kéne szólni Kate-nek, hogy holnap hazamehetek :).

Gyorsan tárcsáztam, és a második csörgés után fel is vette.

- Szia Liv. Hogy vagy? - kérdezte.

- Szió. Köszi, jól :). És te?

- Megvagyok.

- Az jó, de hidd el, most boldog leszel :). Vagyis remélem :).

- Júúj.. Mit akarsz mondaniiii?

- Holnap megyek hazaaaaaa!

- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! - sikított Kate a telefonba.

- Te retardált barom! Megsüketülök – nevettem.

- Szép beszéd – koncogott Harry a háttérből.

- Hallgass Styles, vagy akkor megmutatom azt a képet Kate-nek is.

- Az meg ki? - értetlenkedett.

- A legjobb barátnőm, és egyben a lakótársam is.

- Jaaaa..

- Látom elvagytok – szólalt meg Kate a telefonban. - Öhm... Liv. Kérhetnék valamit? - kérdezte bátortalanul.

- Persze. Na mondjad – bíztattam.

- Kérsz nekem... autogrammot?

- Persze xD. Amúgy ezt volt olyan nehéz kinyögni?

- Igeeen – vágta rá. - Bocsi, de nekem most mennem kell. Holnap elmenjek érted?

- Hát nem tudom hogy lesz... - kezdtem.

- Mi szívesen hazaviszünk – mondta Louis.

- Köszi :).

- Akkor ez megoldva – mondta Kate.

- Jaja. Na puszi, szia – tettem le a telefont.

A fiúk olyan este 9-ig maradtak. Utána egyedül kuksoltam a sötétben.

Valahogy nem tudtam elaludni. Kb hajnali 2-kor végre csak sikerült.

Kövi rész hamarosan :)